A legjobb barakk gyermekei és mi


A mostani tizenévesek  már nem éltek a vasfüggöny mögött. A határvonal persze nem ilyen éles, a nyolcvanasok végén születettek is sokkal inkább a gengszterváltás utáni világhoz szoktak hozzá, és gyerek-fiatalkorukat a sorsfordító kilencvenes években élték. A mostani harmincasok viszont, és főleg afölött, még egy boldogabb világban nőttek fel, és az értékrendjük nem mindig azonosult teljesen a mostanság anyatejjel magunkba szívott siker és pénzorientált, de egyébiránt a szabadságunk teljes tudatában lévő világképet. A mostani 30asok, 40esek a 70es 80 években nőttek fel, mikor már sokkal kevésbé volt nyomott a légkör és a nemzetközi helyzet, mint a hidegháború derekán, de még erősen érezni lehetett a nagy testvér tekintetét a hátunkon, és hivatalosan még nem lehetett azt mondani, viselni, hallgatni, amit csak szeretnénk, és az internet hiányában az információ súlya is nagyobb volt, mint mostanság.

Ebben a légkörben a rockzene divatos lázadása, látszólag dogmatikus és megkerülhetetlen oktatás és fegyelmezés, mégis lazuló szigor egyértelműen a lázadás, az idealizmus, a szabadság keresése felé terelte az akkori fiatalokat. Most már ez a fajta szemléletmód céltalan lenne: nincs mi ellen lázadni. Manapság az elnyomás sokkal ravaszabb ennél: elhiteti velünk, hogy jobban járunk, ha önként követjük a média és az oktatás által számunkra kijelölt irányokat, vágyjunk arra, amire kell, hogy forogjon a gazdaság. Megtehetnénk, hogy más merre megyünk, van aki meg is teszi, de jobban jár az, aki sodródik az árral és előre hajt, egy irányba. És éppen az az egykor „betiltott” generáció terelget minket, akik egykor lázadtak a kommer rezsim ellen. Hiába, a gengszterváltás nem csak az államformát pofozta át: ősrobbanásként alakította újra az elit rétegeit, az irányítás politikáját, és hozott létre teljes, bankbetétek körül forgó rendszereket. És úgy néz ki, hogy egyenlőre úgy gondoljuk, hogy jobb nekünk így. A „betiltottak” és a többiek véleménye megosztott, de persze télen napsütést, nyáron jeget kíván az ember, mi,a kilencvenes évek szülöttei meg nem éltünk ott, nem ítélkezhetünk.

 

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: